A hidegháború éveiben három olyan terep volt, amely lehetőséget kínált arra, hogy az eltérő ideológiai helyzetben lévő államok a nyilvánosság árgus szemei elől viszonylag rejtett módon egyeztetni tudjanak: a sport, a temetések és a nemzetközi egyházi összejövetelek. A Magyarországi Evangélikus Egyház a Kádár-korban demográfiai súlyát (létszámát) meghaladó módon vett részt a protestáns világszervezetek munkájában, és arra a diplomáciai bravúrra is képes volt, hogy kisebbségben lévő, alig fél millió lutheránust számláló tagegyházként sikeresen megrendezze a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 1984. évi nagygyűlését, ahol Káldy Zoltán püspököt a világszövetség elnökévé is választották.
Vajon milyen út vezetett el idáig? Az LVSZ-szel való viszony mindig ilyen harmonikus volt? Mi is az az LVSZ? Mi motiválta Káldy püspököt, hogy jelöltesse magát? Hogyan hatott ki az egyházak együttműködésére a politika? Bízunk benne, hogy interaktív bemutatónk megtekintése után az érdeklődők ezekre a kérdésekre is megtalálják a választ. De szeretnénk előre szólni: a budapesti nagygyűlést, annak rejtett kulisszáival együtt ezúttal nem lehetett fél óránál rövidebb filmben összefoglalni.
Tipp: az interaktív tartalom oldalainak jobb felső sarkában megjelenik egy gomb, amely előhozza az összes kattintható elemet. Érdemes felfedezni őket.
